Az első magyar aranyérem

•2010/08/12 • Hozzászólás

Cseh László révén megszületett a magyar csapat első aranyérme a budapesti Európa-bajnokságon.

A tegnapi nap első döntőjében is rögtön volt egy magyar döntős: Gyurta Gergely (Dániel öccse) 1500 méter gyorson indult és hetedik helyen végzett. A fiatal versenyző nagy lendülettel indult, ami később megbosszulta magát, a végét nem bírta annyira, de így is majdnem megjavította egyéni rekordját. Az élmezőnyben némi meglepetésre francia-Feröer-szigeteki harc alakult ki: Pal Joensen végig vezette a versenyt, ám az utolsó 100 méteren Rouault lehajrázta. A szoros befutóban a harmadik az olasz Pizzetti lett.

A második magyar érdekeltségű elődöntő a 100 méteres gyorsúszás volt, ahol Verrasztó Evelyn 200 vegyes elődöntője után állt rajtkőre. Szoros csatában, csupán néhány századmásodperccel elmaradva lett az ötödik. Az első három helyen a brit Francesca Halsall, a fehérorosz Herasimenia és a holland Femke Heemskerk végzett.

A legjobban várt döntő talán a férfi 200 vegyes volt, ahol Cseh László mellett Verraszó Dávid is elindult. A címvédő Cseh László legnagyobb kihívója az osztrák Markus Rogan volt, aki egész évben erre a versenyszámra és az Európa-bajnokkal való összecsapásra készült. A magyar versenyző végül rajt-cél győzelemet aratott: pillangón és háton vezetett, és a mellúszásban is sikerült maga mögött tartania osztrák vetélytársát. A gyorsúszásban szorosabb lett a csata, de végül Cseh Európa-bajnoki csúccsal nyerte a versenyt, Verrasztó Dávid pedig hatodik helyen csapott célba.

A 200 méter férfi gyorsúszást Paul Biedermann nyerte, a női 100 méteres mellúszásban pedig a papírformának megfelelően Julia Jefimova lett az Európa-bajnok.

Két magyar érdekeltségű elődöntő is volt: a 200 vegyes női elődöntőiben Verrasztó Evelynt és Hosszú Katinkát láthatta a közönség, és mindketten bejutottak a ma esti döntőbe. Gyurta Dániel 200 méter mellen ugrott medencébe az elődöntőben, és magabiztosan verve a mezőnyt, elsőként jutott a döntőbe, és Molnár Ákos is ott lesz a legjobbak között.

Váncza Csilla

Reklámok

Úszó Európa-bajnokság

•2010/08/09 • Hozzászólás


A budapesti úszó-, műugró-, műúszó-, hosszútávúszó Európa-bajnokságon ma elkezdődtek az úszóversenyek is. Négy számban már érmeket is osztottak.

Mindenki fokozott izgalommal várta a csodadressz-korszak utáni első kontinensviadalt, amelynek 2006 után ismét Budapest ad otthont. A Margit-szigeti Hajós Alfréd nemzeti sportuszodában a szokásos lebonyolítási formában, délelőtt rendezik az előfutamokat illetve az elődöntőket, délután pedig a döntőket illetve elődöntőket.

Első napra két egyéni és két váltószám jutott: 400 mersenyeit méteres férfi gyorsúszás és 400 méteres női vegyeszúszás, valamint a 4×100-as női és férfi gyorsváltó versenyeit bonyolították le, illetve több szám elődöntőjét.

Férfi gyorsúszásban meglepetés született: az ifjú titán francia Yannick Agnel szoros csatában győzte le a német Paul Biedermannt: a rutinos világbajnok hátránya kicsivel több, mint egy tizedmásodperc volt. A harmadik helyen a magyar közönség nagy örömére Kis Gergő végzett. Az ajkai úszó ismét hajrájának köszönhette remek eredményét, ugyanis az utolsó hosszra még a hatodik helyen fordult.

Nem maradt sokáig érem nélkül a magyar közönség ugyanis a 400 méteres női vegyesúszásban a tavalyi világbajnok Hosszú Katinka, valamint Jakabos Zsuzsanna is felállhatott a dobogóra. Előbbi nem tudta megismételni tavalyi teljesítményét és második helyen csapott célba Hannah Miley mögött, aki 4:33.09-es időereményt ért el. A brit főleg fantasztikus mellúszó-résztávjának köszönheti címét, ugyanis ezen a távon sikerült lehajránznia a magyar kedvencet. Jakabos Zsuzsanna végre megszerezte pályafutása első felnőtt Európa-bajnoki érmét: eddig rendszeresen egy-két tizeddel maradt le a dobogóról.

A váltószámok mindig fantasztikus izgalmakat és meglepetéseket ígérnek a közönségnek: a nőknél idén a német válogatott bizonyult a legjobbnak, majdnem egy másodpercre követték őket a britek, valamint a svédek. A magyar négyes 15 századmásodperccel maradt csupán le az éremről.

A férfiaknál az oroszok állhattak fel ismét Európa trónjára, lehajrázva a címvédő franciákat, valamint a bronzérmet szerző svédeket. A Kozma-Takács-Cseh-Makány összetétéelű magyar csapat a hatodik helyen zárt, új országos csúccsal.

A délutáni programban középdöntőket is rendeztek, amelynek eredményeképpen Gyurta Dániel 100 méteres mellúszásban döntőbe jutott, Dara Eszter és Bordás Beatrix kiestek 50 női pillangón, valamint Takács Krisztián is befejezte a versenyzést ugyanebben a számban. 100 méter női hátúszásban Szekeres Dorinának sem sikerült kvalifikálnia magát a nyolcas döntőbe.

A holnapi programban a férfiaknál főleg a gyorsúszószámok kapnak szerepet: 200 és 1500 méteren is bajnokot avatnak, úgy, ahogy 100 mellen és 50 pillangón is. A 200 vegyes döntőit is holnap rendezik. A nőknél két döntő várható 200 háton és 50 méter pillangón.

Váncza Csilla

Első győzelem az idényben

•2010/08/03 • Hozzászólás

Az első forduló után egy döntetlennel álló Kolozsvári CFR hazai pályán fogadta a második forduló utolsó meccsén az első ligában újonc Victoria Brăneşti-et.

Meglepő módon a meccs első helyzete a Brăneşti játékosainak adódott, amikor Popa találata csak kicsivel kerülte el a kolozsvári kaput. Ugyancsak Popa révén tehetett volna előnyre szert az újonc első ligás csapat, ám a lövés Nuno Claro kapuja fölé szállt. A CFR lehetőségeit sorrendben Mureşan, Culio és Bjelanovics hagyta ki. A második félidő elején azonban megtört a Brăneşti ellenállása: Gabi Mureşan bombájával a 61. percben megszerezte a vezetést az erdélyi bajnokcsapat. A második gólra sem kellett sokat várni, ugyanis Dani lövése Culioról a hálóba pattant, ezzel megszületett a 2:0-ás végeredmény.

A CFR örömét Yssouf Koné sérülése árnyékolhatja be, a támadót ugyanis az első félidőben le kellett cserélni. Az elsődleges orvosi vizsgálatok alapján Koné ínszalag-szakadást szenvedett, ami műtététet és 3 hónap kihagyást igényel.

Andrea Mandorlini csapata az ötödik helyen áll a tabellán két forduló után, egy döntetlennel és egy győzelemmel. A következő fordulóban a bajnoki címvédő Temesváron lép pályára vasárnap, augusztus 8-án.

Csapatok:

CFR Cluj: 1. Nuno Claro – 4. Panin, 20. Cadú, 13. Piccolo, 23. Veloso – 8. Kivuvu (31. Dani ’54), 6. Mureşan, 19. Culio – 5. Y. Koné (9. Traore ’36) (15. Alcantara ’81), 32. Bjelanovics, 10. Deac.
Vezetőedző: Andrea Mandorlini.

Victoria Brăneşti: 22. Cernea – 2. Maghici, 5. Bar, 6. Velicu (24. Marincău ’15), 16. Nicola – 8. Popa (25. Novac ’71), 21. Chiriţă (20. Ispir ’66), 17. Olariu, 4. Nicoară – 11. Simion, 10. Oprea.
Vezetőedző: Ilie Stan.

Gólok: Gabi Mureşan (61. perc), Dani (64. perc)
Sárga lapok: Dani (67. perc) / Simion (40. perc), Cernea (60. perc)

Váncza Csilla

Egyre otthonosabban érezheti magát a kupa Kolozsváron

•2010/05/26 • 1 hozzászólás

Döntőhöz méltó küzdelmet hozott a labdarúgó Román Kupa fináléja: szerda este a Kolozsvári CFR a címvédésért, a Vaslui-i FC pedig története első trófeájáért utazott Jászvásárra, motivációban nem volt hiány.

A mérkőzést Alexandru Deaconu vezette, és egyáltalán nem volt könnyű dolga – a tüzes mérkőzésen az „öngyújtós játékvezető” hibáinak a leltára ezúttal sem hízelgő, de szerencsére a meccs önmagában látványosabb volt, mint a bíráskodás.

A Vaslui Hăisan – Milanov, Papp, Gladstone, Hugo Luz – Gheorghiu, Pavlovici, R. Costin, L. Sânmărtean – Wesley, Burdujan felállással kereste a kupagyőzelem útját, a kolozsváriak pedig Nuño Claro – Panin, Cadu, Piccolo, Edimar – Peralta, G. Mureşan, Culio – Deac, De Zerbi – Y. Kone formációban álltak a címvédés kapujában.

Bár rögtön az első félidő első percében megvillant Wesley, az első játékrész mégis kolozsvári fölényt hozott. A Mandorlini-gárda többet birtokolta a labdát és többet is támadott, de a sárga-zöldek állták a sarat. A 21. percben ismét veszélyeztettek a moldovaiak, Sânmărtean és Burdujan a bal szélen megléptek, a labdát végül Raul Costin küldte kapura és Clarónak bravúrra volt szüksége.

A 34–35. percben a Gépész utcaiak dobogtatták meg a szíveket, ugyanis előbb Deac kerül gólhelyzetbe, majd két egymást követő szögletbeadás után Cadú küldi kapu felé a labdát, amely úgy dönt, hogy a kereszléc fölött néhány centivel elhagyja a pályát és nem akad meg a hálóban.

A második játékrészre elfogyott a CFR: a Vaslui újítani tudott, a kolozsváriak fantázia-válságba kerültek és egyre inkább ellentámadásokra építettek. Nem feltétlenül önszántukból, hanem mert az ellenfél annyira támadott, hogy a védekezésre kellett összpontosítaniuk Cadúéknak. A moldovaiak játékában nagy szerepet játszott a Sânmărtean helyébe érkező Miliszavljevics, aki bizonyos tekintetben a mérkőzés főhőse, de erről később.

A 67. percben a Vaslui Gladstone révén eljutott a kapufáig, két perc múlva pedig Clarónak ismét nagyot kellett nyújtózkodnia ahhoz, hogy a játékszer ne jusson el Burdujanhoz. A 77. percben Gheorhiu távoli bombája okozott némi pulzusnövekedést, Claro ugyanis a gólvonalon egy pillanatra kiejtette a labdát a kezéből. A továbbiakban Wesleynek volt még egy nagy helyzete, de a próbálkozás ezúttal is megkímélte a kolozsvári kaput.

A 85. percben Peraltát Bottone váltotta, majd két perc múlva a Vaslui is cserélt: Zmeu kapott játéklehetőséget, Milanov pedig pihenési lehetőséget. A lehetőségek sora folyatódott: újabb néhány lefutás után mindkét csapat további fél órára érvényes lehetőséget kapott Deaconutól, mert a 90 perc nem volt elegendő egyetlen gólhoz sem.
A kétszer tizenöt perc sem hozta vissza a CFR fölényét, bár a 102. percben Deac ismét megzörgethette volna Hăisan kapuját Bud fejjel továbbküldött labdájából. Burdujan és Wesley korábbi akciói azonban legalább ennyire veszélyesek voltak. A hosszabbítás második félidejére mindkét csapat alábbhagyott – de ez még mindig Vaslui-irányítást jelentett. Nicolae Dică a végső sípszó előtt két perccel lépett pályára, gyakorlatilag azért, hogy tizenegyest rúgjon.

A mindent eldöntő büntetők sorát a Vaslui kezdte Miliszavljevics révén. Claro védett, és Mureşan betalált. Ezután a Vaslui lépéshátrányban settenkedett a CFR után. Részükről Zmeu, Raul Costin, Burdujan és Wesley talált be, a kolozsváriak színeiben pedig Nicolae Dică, Deac, Bud és záróakkordként Cadú is megzöregette a hálót. A szemfülesek már rájöhettek, hogy Miliszavljevics miért főszereplő.

A CFR sorozatban harmadszor tudhatja magáénak a Román Kupát, és az idei évadot a 2008-ashoz hasonlóan száz százalékosan sikeresnek könyvelhetik el: a bajnoki cím után a kupa is a vasutasoké. A CFR hat éve küzdötte fel magát az élvonalba, és a hatodik trófeáját vághatta zsebre.

A csapat és a vezetőség szeretettel vár mindekit csütörtökön 20.30 órára a Gépész utcai stadionba, ahol játékosok és szurkolók együtt ünneplik a bajnoki cím és a kupa megszerzését.

Kovács Hont-Imre

Bajnoki cím után

•2010/05/21 • 1 hozzászólás

Örömteli, hogy Kolozsvár ismét bajnokcsapatot adott, miután a CFR 1907 történetében másodszor hódította el a bajnoki serleget. Nem kis teljesítmény ez olyan együttestől, amely hat évvel ezelőtt még a másodosztályban szerepelt. Ambícióval, szakértelemmel és anyagi áldozással azonban sokra lehet vinni, ezt mutatta meg mindenkinek a CFR.

Persze, sok bírálója is akad a csapatnak, de ez nem meglepő, hiszen a nyertesnek mindig akadtak és lesznek ezen túl is irigyei, főleg a közvetlen ellenfelek körében. Ugyanakkor az is tény, hogy a CFR játéka bajnokcsapathoz méltatlan módon akadozik. Számos szurkolóban kissé keserű szájíz maradt, hiszen nem kell különösebb szakértelemmel rendelkezni azért, hogy észrevegyük: a szellemi és az anyagi ráfordításhoz képest a csapat túl sokat botladozik. Mindez nem von le semmit a győzelem érdeméből, hiszen az ellenfelek még több értékes pontot veszítettek, és tették lehetővé a vasutasok végső győzelmét.

A CFR-diadal imázsának a hiányosságai azonban főként abból erednek, hogy példátlan válságba került a hazai bajnokság minden szinten. Az anyagi válság nem annyira súlyos, hiszen azt rövidebb-hosszabb idő alatt túl lehet élni, ráadásul kisebb költségvetéssel is lehet jó eredményeket elérni, ahogy bizonyította mindenki számára az Urziceni. Viszont sokkal súlyosabb következményei vannak az erkölcsi válságnak, ami bírókra – látványos korrupciós ügyek, letartóztatások – és vezetők nagy részére egyaránt érvényes. Az elmúlt években jelentősen csökkent az érdeklődés a hazai bajnokság iránt a nagy hagyománnyal rendelkező bukaresti csapatoknál kialakult általános káosz miatt, aminek a forrása az erkölcsi válság mellett a hozzá nem értés és a nepotizmus gyakorlatának a meghonosítása. A bukaresti csapatok népszerűséghajhász, szélhámos tulajdonosok és finanszírozók rabjaivá váltak, akik a klubjaikat saját gyarmatuknak, fejőstehénnek tekintik, a szurkolókkal, edzőkkel és játékosokkal pedig rabszolgákként bánnak.

A gyanúsítgatások és a vádaskodások mocsarában fetrengő román bajnokság romlott állapota miatt tehát nehéz önfeledten örülni a CFR diadalának. Minden vasutas szurkoló titokban azt reméli, hogy a győzelem hamarosan megerősítést nyer, és végleg eloszlik bármiféle kétely az érdemeket illetően.

A megerősítést azonban csak a sikeres külföldi megmérettetés hozhatja meg, s ezt tudják a CFR vezetői is, hiszen Pászkány Árpád Zoltán máris bejelentette: a nyári átigazolásokra nyolcmillió eurót költ. Pénzből tehát nincs hiány, ami jó hír, hiszen a Bajnokok Ligájában (BL) tisztességes helytállás is nagyszerű teljesítmény. Magasra helyezte a mércét a Dan Petrescu által felépített Urziceni, amely tavaly a BL főtábláján nyolc pontot szerzett, és hazai pályán legyőzte a nemrég még UEFA-kupa döntőt játszó Sevillát. A megmérettetés java része tehát még hátra van, de ez olyan küzdelem lesz, aminek a tisztességes és eredményes végigharcolása mindenért kárpótolhat, és eltüntetheti a hazai bajnokság imázsdeficitjéből eredő hiányérzetet.

Borbély Tamás

Ijesztő vereség Ploieşti-en

•2010/04/30 • 5 hozzászólás

Bud a Gyulafehérvári Egyesülés ellen három gólt rúgott. Ezzel a mesterhármassal 3–2-re nyert a CFR. De ez most lényegtelen, csak igaza volt annak a hozzászólónknak, aki megjegyezte, hogy megérdemelt volna a Bud-gyerek két sort. Ez most hiánypótlás.

A hiánypótlást mi ilyen egyszerűen megoldottuk, de kíváncsian várhatjuk, hogyan oldja meg a CFR a sajátját: pótolni azt a három pontot, amelyet elmulasztott ma este a Gépész utcai gárda. Igen, háromból három. Legalábbis ez a Ploieşti-en hagyott pontok száma.

Siralmas játékot produkált a bajnoki cím legfőbb várományosa: az első félidőben mindössze két valamire való helyzet jött össze, a második sem szárnyalta túl igazán az előbbi arányt.

Koné nem találta a labdát, Bud pedig magát nem. A mesterhármas után kicsit „önbizalom-túltengése” támadt, ami érthető és nem elítélendő, csak nagyon könnyelműen lőtt kapura (legtöbbször csak kapu felé).

A mérkőzés java részét a vendégek irányították, de ez nem meglepő a kiesés ellen küzdő Astrával szemben. Ennek ellenére a hazaiak is meg-megvillantak, a 64. percben pedig a villogás eredményt is hozott: beadás a jobb oldalról, tátott szájú CFR-védelem és Stan-gól. Nuno Claro hóna alatt becsorgott a labda, kapusunk nem láthatta a játékszert, mert Panin takarta Stant.

Az igazi kapushibához a 74. percben állt közel Claro: messzire kijött, és Tudor középpályáról lőtt ívelését alig-alig tudta a keresztléc fölé hárítani.

Mandorlini mester a hátrányt agresszívabb támadójátékkal akarta „elpucolni”. N. Dică, Koné és Deac helyébe Peralta, Traore és Nei érkezett, az utolsó 10-15 percben három csatárral mozdonykodott a CFR. Ez sem ért semmit, mert eltűnt a középpálya. Előreívelt labdák követték egymást, de egyik sem okozott veszélyt.

Az elvesztett három pont miatt fájhat a fej, de még semmi sincs veszve. A következő fordulóban a Vaslui legyőzésével megvigasztalhatja a szurkolókat Mandorlini és bandája. Ezt a mai meccset mindenesetre elfeledhetjük. Jól is esne…

Hajrá CFR!

Kovács Hont-Imre

Ţălnar magát röhögtette, Mandorlini kissé elfogult volt

•2010/04/14 • 8 hozzászólás

Igen, az újságírót mindenki utálja, mert hazugságokat ír és gátlástalan ember. A CFR-Dinamo kupamérkőzés utáni sajtótájékoztatón azonban le a kalappal minden megjelent újságíró előtt: senki sem röhögte szembe Cornel Ţălnart, a Dinamo vezetőedzőjét, pedig akkora marhaságokat nyilatkozott, hogy Al Bundy a komolyság szobra lehetett volna mellette.

Aki a meccset nem látta, az is sokat hallhatott már róla: az évad (egyik) legjobb játékát mutatta be a Mandorlini-gárda. Az első félidőben nagy fölényben diktálta a tempót, a második félidőben pedig mindössze tíz emberrel legyőzte a fővárosi „kutyákat”.

Ţălnar ezt balszerencsével magyarázta. „Az első félidőben a CFR jobb volt, a másodikban mi voltunk a jobbak. Pechesek voltunk, mi kellett volna továbbjussunk.”

Melyik volt az a meccs, ahol a Dinamo vezette a második félidőt? Mert ez nem az volt! Tíz emberrel is voltak helyzeteink, kettőből gól is született. De nem csak ez a kettő volt! Nem kétség, a Dinamo még az utolsó másodpercekben is megszerezhette volna a továbbjutáshoz szükséges gólt. De lehet-e balszerencséről beszélni, amikor játékosfölénnyel sem képes győzni egy csapat? „Ghinion” – azt a kifejezést használta. Elég sovány a román tudásom, de úgy tudom, hogy ez nem a gólképtelen játékot fedi.

„Volt továbbá egy tiszta tizenegyese is a Dinamónak. Összességében a Dinamo megérdemelte volna, hogy ma a döntőbe jusson” – összességében talán maga Ţălnar a balszerencse.

Mandorlini visszafogottan nyilatkozott. Nem emelte a csillagokig a csapatát, pedig a mai játékuk igazán szép volt. „Az első félidőben nagyon jók voltunk. A második játékrészben – emberhátrányban – a játékosok hatalmas áldozatot hoztak, és abban gyönyörködhettünk. A szerencse is besegített, mondhatni. De ez a szerencse amiatt állt mellénk, hogy jó csapatunk van, értékes játékosokkal” – mondta Mandorlini. Edimar piros lapját illetően mindkét edző helyeslően vallott. „Csúnya megmozdulás volt, jogos volt a piros lap” – bólintott rá az olasz tréner.

A CFR így ott lesz Jászvásáron a döntőben. Hogy ki lesz az ellenfél, az csütörtökön dől el. Ha ez a játék kitart, a kupa és a bajnokság is a zsebben lehet. Amit ma leműveltek a fiúk, azt élvezet volt nézni. A tapsvihar teljesen megérdemelt volt. Nagy elismerés Nuno Clarónak a védésekért, Piccolónak, Alcantarának, Paninnak, Edimarnak és Velosónak a védelemért, külön említést érdemel Mureşan, de Emil Dicăt sem felejthetjük el, le a kalappal az első gólját szerző Nicolae Dică előtt, a nagy játékkedvvel küzdő Culio, Deac és Traore előtt. Vigyorogjunk rá Mandorlinire, ha összefutunk vele az utcán: ez nagy meccs volt! Csak így tovább! Hajrá CFR!

Kovács Hont-Imre