Mi lesz veled, testnevelési reform?

A minap olvastam a sajtóban az oktatásügyi miniszterasszonyunk újabb zseniális ötleteit az iskolai testnevelés reformjával kapcsolatban: bevezeti a kötelező három testnevelés órát, de abból majd kettőt hétvégén tartanak meg, szombaton vagy vasárnap – és mindezt úgy, hogy a részvétel is kötelező lesz.

Sokszor elgondolkozom: tényleg nincs ebben az országban olyan szakember, aki ért a sporthoz, és képes végiggondolni az iskolai testnevelés kérdését? Hol vannak az ország testnevelési egyetemeinek a szakértői, akik ezt a témát kutatatják? Miért hallgat mindenki, amikor ideje lenne felvilágosítani a miniszterasszonyt és csapatát, hogy ezt a témát nem a középiskolai emlékei alapján illik kezelni?

Újabb és újabb fejetlen reformok kezdődnek, pedig bennünk él jó néhány mellésikerült reform emléke. Nem szeretném ezeket ecsetelni, a tény az, hogy az iskolai testnevelés oktatásának metodikáját változtatni kell, de nem így.

A legnagyobb gond, véleményem szerint, az iskolai infrastruktúrák hiánya: nincsenek korszerű pályák, nincsenek modern tornatermek, egy osztály diákjainak hányada nem találja helyét a tornaórán.

A második probléma, a testnevelést senki sem teszi népszerűvé a diákok között. A jegyek időszaka rég elmúlt ezen a téren. Senki sem veszi észre mennyire megalázó egy diák számára, aki kevésbé jó atléta például, hogy az 50 méteres síkfutás eredménye elmarad a várt szinttől, társai kinevetik, utána pedig tanárja is „megáldja” egy jó jeggyel. Csodálkozunk ezek után, hogy a diákok felmentéseket szereznek?

A harmadik probléma a népszerű elemek hiánya a tornaórák programjából. Miért nem lehet a fitness, az aerobik gyakorlatokat beszúrni? Sokan sokkal jobban szeretnék, mint a talajtornát.

A negyedik probléma a diákok egészsége. Az étkezési problémákat, az órák alatti rengeteg padban ülést, a számítógép előtt eltöltött órákat ki kell egyensúlyozni, és ezt csak a testneveléssel lehet. A fiatalság nem mozog, ez pedig meglátszik a testtartásban, az egészségi állapotban, a teherbíró képességben, az ingerlékenységben, a stresszbíró képességben stb. Márpedig mekkora szükség van a rendszeres mozgásra manapság…

Lehet, sokan majd naivnak tartanak, de én azért várom azt a pillanatot, amikor a „Mi a kedvenc tantárgyad?” kérdésre ismét a testnevelés lesz a válasza a diákok túlnyomó részének.

Killyéni András

Advertisements

~ Szerző: Lóránd - 2009/04/17.

3 hozzászólás to “Mi lesz veled, testnevelési reform?”

  1. Totál egyetértek a sportórák szükségességével, de totál NEM vagyok hive a szombati óráknak.
    A kedves politikusok, akik ezt javasolták, általában 4, max.5 napot dolgoznak egy héten- Szombat: szabad. Menjenek ők dolgozni szombaton.
    Akkor, kérdem én, a gyerekeket minek küldjük szombaton iskolába ? Miért ne pihenjenek hétvégén, egy kimeritő iskolai hét után, miért ne menjenek kirándulni vagy sportolni legjobb belátásuk szerint ?
    Első nekiugrásra, azt mondanám, hogy a szombati szabad nap a ’89-es forradalom egyik vivmánya. Minek visszamenni az időben ?
    Továbbá: szombaton általában a szülők is szabadnaposak. Minek elrontani a család szabanapját ?
    Sőt; a jelenlegi rohanó világban egyre kevesebb idő jut a család (szülők és gyerekek) közös programjára. Pedig a család képezi a társadalom alapját- erről megfeledkeztek kedves polgártársaink ? Ennek a kevés időnek az elvétele pedig, szerintem, a családi hangulat, az együttélés boldogságának a felbontásához vezet. Minek kell megfosztani ettől az örömtől őket ?
    Végül pedig, én is sportoló és egyben edző vagyok. Egyetértek a sport fontosságával, szükségességével, meg minden emellett felhozott érveléssel; azzal a feltétellel, hogy ez ne járjon más eddig elnyert szabadságok, jogok elvesztésével.

  2. Mindenképpen új tanrend szükséges, amely megfelel a XXI. századi életformának. Tetszik vagy nem, körülöttünk minden megváltozott. A szülők már nem főznek ebédet, inkább egy gyors étkezés, a gyermekek szabadidejük legnagyobb részét a számítógép előtt töltik, a hátgerincük ferdül. Ezeket ellensúlyozni kell, amig nem késő, máskülömben egy testben beteg ifjúság nő fel mellettünk.

  3. Ha sok az ora a diákoknak,elemezni kéne v.kinek h. miböl került be több óra pl. a 70-es évekhez képest. Esetleg az is elképzelhető lenne, akárcsak régen szombaton is járjanak a diákok iskolába. A tanárok is mehetnének szombaton is. Még léteznek gazdasági ágazatok ahol szombat és vasárnap is rendes munkanap. Lehet igy nem kéne az amugy is mozgáshiányos órákat még inkább egészségtelenebbé tenni azzal hogy a testnevelési órákat kivesszük a programbol.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: