Mikor még kincses volt Kolozsvár

Valamikor a Sétatér Kolozsvár éke volt. Valamikor a Sétatér a sportélet központja volt: korcsolyáztak, csónakáztak, kerékpároztak, úsztak, teniszeztek, célba lőttek a sportrajongók. Valamikor a Sétatér vonzotta a kolozsvári polgárokat. Ma már mindez a múlté.

A sétatéri tavat az 1860-as évek közepén ásták ki, 1873-tól pedig a korcsolyázás központja lett. A kolozsváriak elképzelni sem tudták a telet a sétatéri pálya nélkül. A korcsolya annyira népszerű lett, hogy 1896-ban felépült az új, modern korcsolyapavilon, melyet ma már csak Kiosz néven emlegetnek. A pálya az első világháború előtt országos versenyek, világbajnokok bemutatójának színhelye volt.

Ez az a hangulat, amit nem adhat meg a főtéri, erősen műszagú jégpálya

Ez az a hangulat, amit nem adhat meg a főtéri, erősen műszagú jégpálya

A korcsolyaélet túlélte az 1918 utáni közhatalomváltást, akkor is, ha a magyar korcsolyázókat száműzték a sétatérről. A tó jege továbbra is országos versenyek színhelye volt, itt (is) nyertek országos címet a kolozsvári korcsolyázók – Hirsch Elemér, a Marczinkievics testvérek, Horosz Béla, Beke Lajos, Bojáki Anna vagy Pusztai Kató.

Sajnos a kommunizmus és az 1989 utáni „demokrácia” tönkretette patinás hangulatát. Nem meglepő talán, ha arra gondolunk, hogy olyan emberek irányítják a karbantartását, akiknek fogalmuk sincs a Sétatér hagyományairól (az mellékes, hogy ezeknek a szakembereknek egy része 30 évvel ezelőtt még nem is élt Erdélyben).

Mi lett az eredménye az elmúlt ötven év folyamatos rombolásának? A Mulató romokban hever, korcsolyázni csak saját felelősségre lehet, ha a tó befagyott (és természetesen van víz is benne), a korcsolyapavilonban pedig esküvőket rendeznek, emeletén kaszinó működik. A korcsolyaéletet az épület nem szolgálhatja, ha ez már nem él.

Akarva-akaratlanul felvetődik a kérdés: miért nincs lehetőség a korcsolyaélet megszervezésére a Sétatéren? Ha már 140 évvel ezelőtt lehetőség volt rá, miért nem lehet ezt napjainkban is megoldani? Legyenek feltételek a korcsolyázásra, legyen öltöző, étterem, áruljanak meleg italokat, és legyen belépő is, a nyereséget pedig fordítsák vissza a Sétatér fenntartása érdekébe.

Évek óta vitatéma, mi lesz a régi, ma már romos állapotban álló Mulatóval? Megvárjuk, míg összeomlik? Miért nem lehet ezt kialakítani korcsolyapavilonként, ha már a régi korcsolyapavilon luxusétterem lett? Miért nem szolgálhatja ez az épület a korcsolyázást?

Szükség van új jégpályák létesítésére, de ezt tényleg a Mátyás-szobor előtt kell kialakítani? Több okból is zavart a városvezetés döntése, amikor ezt a Főtéren helyezte el az elmúlt télen: évek óta folyamatos a Főtér meggyalázása – kezdve a tér nevével, folytatva az ásatásokkal, a Mátyás-szobor előtti sátrakkal, és ne is emlegessük az évekkel ezelőtt itt rendezett sörfesztiválokat. Véleményem szerint a Főtér semmiképpen sem megfelelő helyszín egy téli jégpálya elhelyezésére. Annál inkább, hogy gyönyörűen kialakíthatnák a sétatéri tavat, ahol szervezetten korcsolyázhatnának a sportkedvelők.

Ha már 140 évvel ezelőtt vigyáztak a Sétatérre, a tóra, mi miért nem tudjuk mindezt megtenni a 21. században?

Killyéni András

Reklámok

~ Szerző: khibedy - 2009/04/01.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: